A elsõ cigi szinte senkinek nem okoz örömet. Az ember büdösnek, fojtónak és émelyítõnek találja. Ez nem véletlen. A dohány a szervezetre káros anyagokat tartalmaz, amihez ugyan hozzá lehet szokni, de az egészséget minden egyes szál, az elsõtõl az utolsóig egyforma mértékben roncsolja, függetlenül attól, hogy az ember érzi-e a kellemetlen mellékhatásokat (szédülés, hányinger, elesettség érzés) vagy sem. Mik ezek a káros anyagok? Elsõsorban a nikotin. A nikotin akár vad sci-fik fõszereplõje is lehetne, ugyanis alattomosan ölõ méreg. Lassan, de biztosan végez gyanútlan áldozatával. A nikotin a dohány legnagyobb hatású alkotóeleme. Belégzéskor a szervezet a nikotin mintegy 90 %-át elnyeli. Felszívódik a szájban, a légutakban, tüdõben és gyomorban. A Nikotin közvetlenül növeli a pulzusszámot, emeli a vérnyomást, szûkíti a bõr kisereit, megváltoztatja a vér összetételét és az anyagcserét. Ezek hosszú távon számos nagyon súlyos betegség kialakulásáért felelõsek. Ami nagyon fontos egy fiatal dohányos számára is: a krónikus légzési nehézségek már nagyon korán, a dohányzás elkezdése után egy-két évvel kimutathatók! A káros folyamat hamar megindul, viszont - szerencsére - megállítható. Az igen gyakori szív- és érrendszeri betegségek, valamint a fekélybetegség neked nem mondanak semmit, tudjuk. Nem is a te problémád, ez valóban idõsebb dohányosoknál számít gyakori haláloknak. Viszont nem kell neked bemutatni a rosszindulatú daganatokat, a rákos betegségeket, amelyek puszta hallására is rosszul lesz az ember. Nos, a dohányzók körében a tüdõrák 10-15-ször, a gégerák 20-30-szor gyakrabban fordulnak elõ, mint a nemdohányzóknál. Ez azért sokkoló, nem? Egy kis számolás... Ne félj, nem matematika feladatot kell megoldanod, csak gondolkodj el az alábbi számokon. Egy cigarettában általában 1 gramm dohány van. Ez a mennyiség egyszázalékos nikotintartalom esetében 10 milligramm nikotint tartalmaz. Ha a dohányos a füstöt leszívja a tüdejére, akkor a nikotintartalomnak 80-90 százaléka, ha csak pöfékel, akkor körülbelül 10 százaléka szívódik fel a szervezetbe. Egy rendszeres dohányos egy óra alatt 20 mg nikotint visel el, míg a nemdohányosra már néhány mg is mérgezõ hatással lehet. Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy húsz szál cigi az egyik embernek egy "megszokott" adag méregnek számít, a másiknak akár végzetes rosszullétet is okozhat. És ez csak egyetlen doboz cigaretta! Mit kell tudni a másik összetevõrõl, a kátrányanyagokról? Képze1j el 1 kg kátrányt! Ez nem olyan nehéz, mint elsõ hallásra látszik. Egy felnõtt férfi összetartott tenyerében elférne, büdös, fekete és ragacsos anyag. A Nyolcadik utas, a halálban láthattunk ilyesmit. No, most ezt képzeld el egy ember tüdejében. Nem vicc, egy átlagos dohányos tüdejébe tíz év alatt 1 kg kátrány jut be. A tüdõszûrésen a beteg tüdõ képe szinte fekete, ellentétben az egészségesekével, ahol a kép átlátható, rajzos. De mi is a kátrány? A dohányfüst sokféle szénhidrogént tartalmaz, amelyek kátrány formájában jutnak be a szervezetbe. Méreg. Számos betegség forrása. A harmadik összetevõ: a szénmonoxid. A cigit szívó ember vérének jelentõs része nem oxigént, hanem szénmonoxidot juttat el a szervekhez. Képzeld csak el, hogyan képesek így a sejtek mûködni! Az oxigén tartós hiánya megzavarhatja a növekedést és a sebgyógyulást, valamint a tápanyagok felvételét. A szénmonoxid befolyásolja a szívmûködést, és a vér összetételében a dohányzás hatására bekövetkezõ egyéb változásokkal együtt elõsegíti zsírszerû anyagok lerakódását az érfalakban. Ez a folyamat a verõerek elzáródásához vezethet, és szívkárosodást vagy más jelentõs keringési zavart okoz.