Ma Magyarországon népegészségügyi szempontból a dohányzás az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma - hangzott el egy mai sajtótájékoztatón. Az elemzések azt mutatják, hogy 19 percenként egy, naponta 77, évente pedig 28 ezer honfitársunk hal meg a dohányzás miatt. A tüdőrák halálozás 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás 80-85 százalékáért, a szív és érrendszeri halálozás 20-25 százalékáért a dohányzás felelős. A dohányosok aránya nem csökken, sőt a nők, illetve a fiatalkorúak körében folyamatosan nő. A mai 16 éves korosztály 72 százaléka már kipróbálta a cigarettát, sőt 18 százalékuk – bár többnyire maguk sincsenek tisztában ezzel – függőnek mondható. A 17 évesek 30, a 15 évesek 20 százaléka naponta legalább egyszer rágyújt. Különösen riasztó ez a statisztika, ha hozzátesszük, hogy az elmúlt években erősen mérséklődött a nemek közötti különbség: az 1980-as évek közepén mért kb. 20 százalékos eltérés (akkor a 13 éves fiúk 50, a, a lányok 30 százaléka -a próbálta már ki a cigit) mára 6 százalék körüli értékre zsugorodott, vagyis leányaink ugyanúgy ki vannak téve a dohányzás káros hatásainak, mint a fiúk. (Egyes felmérések szerint a 15-18 éves korosztályban a lányok nagyobb része, közel 47 százaléka dohányzik.) Ma már bizonyított , hogy a passzív dohányzás hasonlóan káros. Az elmúlt évben hazánkban 2300 ember halt meg passzív dohányzás miatt, köztük közel ezren úgy, hogy soha életében nem dohányzott. A dolgozók 53 százaléka kénytelen hosszabb-rövidebb ideig elviselni a munkahelyén a dohányfüstöt. A fiatalok közel 80 százaléka a érintett a passzív dohányzásban.