Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) minden év május 31-én a dohányzás egészségkárosító ártalmaira kívánja felhívni a figyelmet a Nemdohányzó Világnap keretében. A dohányzás világméretű egészségügyi problémát jelent, különösen azokban az országokban és térségekben, amelyek a legkevésbé „engedhetik” meg maguknak e káros szenvedély egészségügyi következményeinek (pl. a nemzőképesség csökkenése, betegségek, vagy akár halál) anyagi vonzatát. A dohányzás a második legfőbb halálok a világon – jelenleg minden tizedik felnőtt haláláért felelős, naponta kb. ötmillió halálesetet jelentve. Ha a mostani tendencia folytatódik, a WHO szerint 2020-re ez a szám megduplázódhat: naponta tízmillió ember, vagyis a most dohányzók felének halálát okozhatja a dohányzás. A dohányzás a negyedik legsúlyosabb egészségügyi rizikófaktor, melynek gazdasági vonzata szintén elsöprő, nemcsak a közvetlen egészségügyi kiadások miatt, hanem mert a dohányzás következménye akár korai halál is lehet, ami aktív munkaerő kiesését jelenti a munkaerőpiacról. A dohányzás ráadásul nagy mértékben összefügg a szegénységgel is: számos tanulmány kimutatta, hogy az alacsonyabb bevételű országokban a legszegényebb háztartások teljes kiadásaik 10%-át fordítják dohányzásra; emellett összefügg az írástudatlansággal, amennyiben az iskoláztatás helyett ez viszi el a pénzt. A WHO szerint a dohányzásnak a növekvő szegénységben játszott szerepét az e két területen folytatott kutatások szinte figyelembe sem veszik. A Világszervezet arra is rávilágít, hogy az egyre gyakoribb és népszerűbb ízesített és „light”, „könnyű”, „enyhe” termékek az alacsonyabb kátrányés nikotintartalom miatt hiába tűnhetnek a fogyasztók számára kevésbé károsnak, a valóságban ugyanúgy súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek, mint a többi dohánytermék.